Δε σ’ αγαπώ και δε με νοιάζει καθόλου
που είμαι μονάχη ξανά
δε θα χαθώ θα προσπαθήσω να ζήσω
χωρίς τη δική σου αγκαλιά
Θα περπατώ θα σε θυμάμαι τα βράδια
μα πίσω ξανά δε θα ’ρθω
θα ξεχαστώ κι ας έχουν μείνει
σημάδια στο σώμα μου και στο μυαλό
Δε σ’ αγαπώ
Κι αν πέρασαν μέρες
του πόνου οι μέρες
στα δάχτυλα μπήκαν ξανά
κι αν πέρασαν χρόνια
σε ξένα σεντόνια
θα ψάχνω αγάπη ξανά
Δε σ’ αγαπώ
Δε σε ζητώ να ’ξερες πόσο λυπάμαι
που έφτασα αυτό να στο πω
κι ομολογώ είχα για χρόνια να νιώσω
πως είναι ξανά ν’ αγαπώ
Παραμιλώ όταν σε βλέπω τα βράδια
στον ύπνο μου και σου μιλώ
και εξηγώ πως είναι ο λάθος ο τρόπος
κι άδικος κόπος γιατί
δεν σ’ αγαπώ
Κι αν πέρασαν μέρες
του πόνου οι μέρες
στα δάχτυλα μπήκαν ξανά
κι αν πέρασαν χρόνια
σε ξένα σεντόνια
θα ψάχνω αγάπη ξανά
Δε σ’ αγαπώ
|
De s’ agapó ke de me niázi kathólu
pu ime monáchi ksaná
de tha chathó tha prospathíso na zíso
chorís ti dikí su agkaliá
Tha perpató tha se thimáme ta vrádia
ma píso ksaná de tha ’rtho
tha ksechastó ki as échun mini
simádia sto sóma mu ke sto mialó
De s’ agapó
Ki an pérasan méres
tu pónu i méres
sta dáchtila bíkan ksaná
ki an pérasan chrónia
se kséna sentónia
tha psáchno agápi ksaná
De s’ agapó
De se zitó na ’kseres póso lipáme
pu éftasa aftó na sto po
ki omologó icha gia chrónia na nióso
pos ine ksaná n’ agapó
Paramiló ótan se vlépo ta vrádia
ston ípno mu ke su miló
ke eksigó pos ine o láthos o trópos
ki ádikos kópos giatí
den s’ agapó
Ki an pérasan méres
tu pónu i méres
sta dáchtila bíkan ksaná
ki an pérasan chrónia
se kséna sentónia
tha psáchno agápi ksaná
De s’ agapó
|