Στο ταξίδι αυτό που βγαίνεις
να πηγαίνεις πάντα με αέρα καλό
να μη νοιάζεσαι αν θα κλάψω
κι αν θα πάψω, κάποτε να σ’ αγαπώ
Δε γυρίζει πίσω αυτό που αφήσαμε
δεν αλλάζει δρόμο η καρδιά
Ό,τι αξίζει είναι αυτό που ζήσαμε
δε πειράζει αγάπη μου έχε γεια
Στα άλλα μέρη όταν θα φτάσεις
να ξεχάσεις ό,τι περάσαμε εδώ
να μη σκέφτεσαι αν πονέσω
κι αν θα αντέξω, μ’ άδεια αγκαλιά να ζω
|
Sto taksídi aftó pu vgenis
na pigenis pánta me aéra kaló
na mi niázese an tha klápso
ki an tha pápso, kápote na s’ agapó
De girízi píso aftó pu afísame
den allázi drómo i kardiá
Ό,ti aksízi ine aftó pu zísame
de pirázi agápi mu éche gia
Sta álla méri ótan tha ftásis
na ksechásis ó,ti perásame edó
na mi skéftese an ponéso
ki an tha antékso, m’ ádia agkaliá na zo
|