Το βλέμμα χαμένο στα φώτα της πόλης
τσιγάρο που σβήνει η νύχτα νωρίς
κρυμμένες οι λέξης και εγώ φοβισμένος
πόσο σε θέλω
Η σκέψη μου πάλι σε εσένα γυρνάει
τι κάνεις, ποια μάτια στα μάτια κοιτάς
συντρίμμια κομμάτια η άδεια ζωή μου
γύρνα σου λέω, γύρνα σε μας
Ακόμα σ’ αγαπάω και σαν τρελός γυρνάω
απ’ την ζωή μου να σε βγάλω δεν μπορώ
Ακόμα σ’ αγαπάω μακριά σου που να πάω
δεν έχω δύναμη να αλλάξω ουρανό
σαν εσένα πουθενά, το ομολογώ.
Αντίστροφα τώρα ο χρόνος κυλάει
και η σιωπή σου φωνάζει πολύ
δεν ξέρω που είσαι μα θέλω να έρθεις
αργοπεθαίνω
Η σκέψη μου πάλι σε εσένα γυρνάει
τι κάνεις, ποια μάτια στα μάτια κοιτάς
συντρίμμια κομμάτια η άδεια ζωή μου
γύρνα σου λέω, γύρνα σε μας
Ακόμα σ’ αγαπάω και σαν τρελός γυρνάω
απ’ την ζωή μου να σε βγάλω δεν μπορώ
Ακόμα σ’ αγαπάω μακριά σου που να πάω
δεν έχω δύναμη να αλλάξω ουρανό
σαν εσένα πουθενά, το ομολογώ.
|
To vlémma chaméno sta fóta tis pólis
tsigáro pu svíni i níchta norís
krimménes i léksis ke egó fovisménos
póso se thélo
I sképsi mu páli se eséna girnái
ti kánis, pia mátia sta mátia kitás
sintrímmia kommátia i ádia zoí mu
girna su léo, girna se mas
Akóma s’ agapáo ke san trelós girnáo
ap’ tin zoí mu na se vgálo den boró
Akóma s’ agapáo makriá su pu na páo
den écho dínami na allákso uranó
san eséna puthená, to omologó.
Antístrofa tóra o chrónos kilái
ke i siopí su fonázi polí
den kséro pu ise ma thélo na érthis
argopetheno
I sképsi mu páli se eséna girnái
ti kánis, pia mátia sta mátia kitás
sintrímmia kommátia i ádia zoí mu
girna su léo, girna se mas
Akóma s’ agapáo ke san trelós girnáo
ap’ tin zoí mu na se vgálo den boró
Akóma s’ agapáo makriá su pu na páo
den écho dínami na allákso uranó
san eséna puthená, to omologó.
|