Μίλησα με το Θεό
και μου ’κανε τη χάρη
τις νύχτες π’ αγαπιόμαστε
να κρύβει το φεγγάρι.
Σους, σους, σους,
κανείς να μην ακούσει,
σους, σους, σους,
κανείς να μη μας δει.
Σους, σους, σους,
γιατί θα μαρτυρήσει
κι η αγάπη μας θα προδοθεί.
Κράτα με σφιχτά στην αγκαλιά σου,
μη μ’ αφήνεις ούτε μια στιγμή.
Και σους, σους, σους,
κανείς να μην ακούσει
κι η αγάπη μας θα προδοθεί.
Μίλησα με το Θεό
και μου ’πε “Μη σε νοιάζει”.
Όσο θα ’μαστε τα δυο
κανείς δε μας πειράζει.
Σους, σους, σους …
Μίλησα με το Θεό
και μου ’πε “Μη φοβάσαι”.
Ποτέ δε θα χωρίσουμε,
δικιά μου πάντα θα ’σαι.
Σους, σους, σους …
|
Mílisa me to Theó
ke mu ’kane ti chári
tis níchtes p’ agapiómaste
na krívi to fengári.
Sus, sus, sus,
kanis na min akusi,
sus, sus, sus,
kanis na mi mas di.
Sus, sus, sus,
giatí tha martirísi
ki i agápi mas tha prodothi.
Kráta me sfichtá stin agkaliá su,
mi m’ afínis ute mia stigmí.
Ke sus, sus, sus,
kanis na min akusi
ki i agápi mas tha prodothi.
Mílisa me to Theó
ke mu ’pe “Mi se niázi”.
Όso tha ’maste ta dio
kanis de mas pirázi.
Sus, sus, sus …
Mílisa me to Theó
ke mu ’pe “Mi fováse”.
Poté de tha chorísume,
dikiá mu pánta tha ’se.
Sus, sus, sus …
|