Δεν τους αντέχω άλλο πια,
δεν έχουν ανθρωπιά
θέλω απ’ όλα να χαθώ
και να απαλλαγώ
Βαρέθηκα να ζω, να ζω σαν μαριονέτα
σ’ ένα στημένο σκηνικό
Να λέω πάντα ναι
σε ότι πουν οι άλλοι, οι δήθεν, οι μεγάλοι
να ζω σαν μαριονέτα σ’ ένα στημένο σκηνικό
Ήδη ανέχτηκα πολλά
και δεν περνώ καλά
όλα τα πρέπει και τα μη
θα διώξω στη στιγμή
Βαρέθηκα να ζω, να ζω σαν μαριονέτα
σ’ ένα στημένο σκηνικό
Να λέω πάντα ναι
σε ότι πουν οι άλλοι, οι δήθεν, οι μεγάλοι
να ζω σαν μαριονέτα σ’ ένα στημένο σκηνικό
|
Den tus antécho állo pia,
den échun anthropiá
thélo ap’ óla na chathó
ke na apallagó
Oaréthika na zo, na zo san marionéta
s’ éna stiméno skinikó
Na léo pánta ne
se óti pun i álli, i díthen, i megáli
na zo san marionéta s’ éna stiméno skinikó
Ήdi anéchtika pollá
ke den pernó kalá
óla ta prépi ke ta mi
tha diókso sti stigmí
Oaréthika na zo, na zo san marionéta
s’ éna stiméno skinikó
Na léo pánta ne
se óti pun i álli, i díthen, i megáli
na zo san marionéta s’ éna stiméno skinikó
|