Παίζεις καλά και χάνω τη μπάλα
όρθρος βαθύς και κάνω τραμπάλα
έλα έλα μια πρόφαση βρες
τα δειλινά μου τέλμα
τρέλα σβηστές μηχανές
καφές μ’ αλάτι.
Φεύγουν πουλιά θα πήρε ψιχάλα
κι οι λέξεις σου παιχνίδι κρεμάλα.
Έλα έλα απ’ το σύννεφο βγες
στα δειλινά μου έλα
όπου καπνός και φωτιές
γίνε σταγόνα κι έλα
λάμιες ξυπνάνε απ’ το χθες
βαθιά ανάσα κι έλα
ρεσάλτο κάνουν σκιές
στα δειλινά μου.
Μέρες λειψές ο χρόνος καλπάζει.
Νύχτες βουβές η αγάπη νυστάζει.
Έλα έλα απ’ τον κόσμο σου βγες
σπάσε τα φρένα κι έλα
γέλα πληρώνω όσο θες
για μια αυταπάτη.
|
Pezis kalá ke cháno ti bála
órthros vathís ke káno trabála
éla éla mia prófasi vres
ta diliná mu télma
tréla svistés michanés
kafés m’ aláti.
Fevgun puliá tha píre psichála
ki i léksis su pechnídi kremála.
Έla éla ap’ to sínnefo vges
sta diliná mu éla
ópu kapnós ke fotiés
gine stagóna ki éla
lámies ksipnáne ap’ to chthes
vathiá anása ki éla
resálto kánun skiés
sta diliná mu.
Méres lipsés o chrónos kalpázi.
Níchtes vuvés i agápi nistázi.
Έla éla ap’ ton kósmo su vges
spáse ta fréna ki éla
géla pliróno óso thes
gia mia aftapáti.
|