Σ’ αναζητώ,
μες στο πλήθος να σε βρω,
κι αργά περπατώ,
να σ’ αγγίξω δεν μπορώ.
Σε φωνάζω δειλά,
πρόσωπα σβησμένα, θολά.
ποιος σωπαίνει, ποιος μιλά.
Θα ‘ρθεις, σ’ αναζητώ.
Σ’ αναζητώ,
μες στην πόλη τριγυρνώ,
σκοτάδι πυκνό,
ντύνομαι τον ουρανό.
Γύρω πόρτες κλειστές,
ίδιες όπως χθες και προχθές,
ώρες άδειες, μόνες, φριχτές,
κι όμως σ’ αναζητώ.
|
S’ anazitó,
mes sto plíthos na se vro,
ki argá perpató,
na s’ angikso den boró.
Se fonázo dilá,
prósopa svisména, tholá.
pios sopeni, pios milá.
Tha ‘rthis, s’ anazitó.
S’ anazitó,
mes stin póli trigirnó,
skotádi piknó,
ntínome ton uranó.
Giro pórtes klistés,
ídies ópos chthes ke prochthés,
óres ádies, mónes, frichtés,
ki ómos s’ anazitó.
|