Σε θυμάμαι να μιλάς
να χαμογελάς
σ’ όλα αυτά που δε χρειάζονται
όταν θες
τα νερά του φεγγαριού μες στη στέρνα σου
και τον Αστερισμό της Παρθένου στη γη
σαν ναν’ σκυλί να σ’ ακολουθεί.
Να ‘ναι όλα γύρω, εδώ, κοντά, χαμηλά
να χορεύουν στην παλάμη σου
Μην προσπαθείς να ‘ρθουν όλα κοντά…
Η φωτιά που σε γέννησε
σ’ ωκεανούς που δε γνώρισες σε πάει.
Σε θυμάμαι να μιλάς
να χαμογελάς
σ’ όλα αυτά που δε χρειάζονται
όταν θες
την Αστάρτη να σταθεί
για εξώφυλλο
και στα περιοδικά να προσφέρει λωτούς
σα να ‘ναι σκυλί
να σ’ ακολουθεί.
Σε μια ψεύτρα Δαλιδά πλαστική
θα ‘χεις χάσει κάθε δύναμη.
Μην προσπαθείς
να ‘ρθουν όλα κοντά.
Η φωτιά που σε γέννησε
σ’ ωκεανούς που δε γνώρισες σε πάει.
|
Se thimáme na milás
na chamogelás
s’ óla aftá pu de chriázonte
ótan thes
ta nerá tu fengariu mes sti stérna su
ke ton Asterismó tis Parthénu sti gi
san nan’ skilí na s’ akoluthi.
Na ‘ne óla giro, edó, kontá, chamilá
na chorevun stin palámi su
Min prospathis na ‘rthun óla kontá…
I fotiá pu se génnise
s’ okeanus pu de gnórises se pái.
Se thimáme na milás
na chamogelás
s’ óla aftá pu de chriázonte
ótan thes
tin Astárti na stathi
gia eksófillo
ke sta periodiká na prosféri lotus
sa na ‘ne skilí
na s’ akoluthi.
Se mia pseftra Dalidá plastikí
tha ‘chis chási káthe dínami.
Min prospathis
na ‘rthun óla kontá.
I fotiá pu se génnise
s’ okeanus pu de gnórises se pái.
|