Σου το ‘χω πει πολλές φορές
Πως οι δικές μας οι στιγμές
Χάνονται μες στη μοναξιά
Τώρα που είσαι μακριά
Σου το ‘χω πει πολλές φορές
Τα λόγια γίνανε πληγές
Κι εγώ αγγίζω το κενό
Όταν σου λέω σ’ αγαπώ
Μα εσύ δε νοιάζεσαι
Δεν με χρειάζεσαι
Και είμαι μόνος μου και χάνομαι, χάνομαι
Μα εσύ δε νοιάζεσαι
Να φύγεις, βιάζεσαι
Και είμαι μόνος μου και χάνομαι, χάνομαι
Όσο και να προσπαθώ
Να κάνω πως αδιαφορώ
Ακούω πάντα την καρδιά
Που δεν αντέχει να πονά
Σου το ‘χω πει πολλές φορές
Τις νύχτες καίνε οι καρδιές
Τα όνειρα παίρνουν φωτιά
Τώρα που είσαι μακριά
Σου το ‘χω πει πολλές φορές
Μη χαραμίζεσαι στο χτες
Τον έρωτα μην προσπερνάς
Μάθε επιτέλους ν’ αγαπάς
Μα εσύ δε νοιάζεσαι
Δεν με χρειάζεσαι
Και είμαι μόνος μου και χάνομαι, χάνομαι
Μα εσύ δε νοιάζεσαι
Να φύγεις, βιάζεσαι
Και είμαι μόνος μου και χάνομαι, χάνομαι
Όσο και να προσπαθώ
Να κάνω πως αδιαφορώ
Ακούω πάντα την καρδιά
Που δεν αντέχει να πονά
|
Su to ‘cho pi pollés forés
Pos i dikés mas i stigmés
Chánonte mes sti monaksiá
Tóra pu ise makriá
Su to ‘cho pi pollés forés
Ta lógia ginane pligés
Ki egó angizo to kenó
Όtan su léo s’ agapó
Ma esí de niázese
Den me chriázese
Ke ime mónos mu ke chánome, chánome
Ma esí de niázese
Na fígis, viázese
Ke ime mónos mu ke chánome, chánome
Όso ke na prospathó
Na káno pos adiaforó
Akuo pánta tin kardiá
Pu den antéchi na poná
Su to ‘cho pi pollés forés
Tis níchtes kene i kardiés
Ta ónira pernun fotiá
Tóra pu ise makriá
Su to ‘cho pi pollés forés
Mi charamízese sto chtes
Ton érota min prospernás
Máthe epitélus n’ agapás
Ma esí de niázese
Den me chriázese
Ke ime mónos mu ke chánome, chánome
Ma esí de niázese
Na fígis, viázese
Ke ime mónos mu ke chánome, chánome
Όso ke na prospathó
Na káno pos adiaforó
Akuo pánta tin kardiá
Pu den antéchi na poná
|