Το τρένο θα φύγει,
μην κλαις που σ’ αφήνω.
Το δάκρυ σου πίνω
κουράγιο να βρω.
Εσύ στη σκοπιά σου
κι εγώ στα χαμένα.
Πατρίδα, για σένα
τι κάνω εγώ.
Γλυκό φανταράκι,
για σένα πεθαίνω·
στα ύψη ανεβαίνω και στήνω χορό.
Μπορώ στη σκοπιά σου
να ’ρθω να σε κλέψω·
να γίνω φαντάρος για σένα μπορώ.
Στα σύνορα πάνω
που πας και σε χάνω
αντί για τη χλαίνη
εμένα φοράς.
Στην άγρυπνη βάρδια
μαζί σου τα βράδια.
Πατρίδα, να ξέρεις,
πολλά μου χρωστάς.
Γλυκό φανταράκι,
για σένα πεθαίνω·
στα ύψη ανεβαίνω και στήνω χορό.
Μπορώ στη σκοπιά σου
να ’ρθω να σε κλέψω·
να γίνω φαντάρος για σένα μπορώ.
|
To tréno tha fígi,
min kles pu s’ afíno.
To dákri su píno
kurágio na vro.
Esí sti skopiá su
ki egó sta chaména.
Patrída, gia séna
ti káno egó.
Glikó fantaráki,
gia séna petheno·
sta ípsi aneveno ke stíno choró.
Boró sti skopiá su
na ’rtho na se klépso·
na gino fantáros gia séna boró.
Sta sínora páno
pu pas ke se cháno
antí gia ti chleni
eména forás.
Stin ágripni várdia
mazí su ta vrádia.
Patrída, na kséris,
pollá mu chrostás.
Glikó fantaráki,
gia séna petheno·
sta ípsi aneveno ke stíno choró.
Boró sti skopiá su
na ’rtho na se klépso·
na gino fantáros gia séna boró.
|