Εγώ μες στη νύχτα σου να ‘μαι φιλί,
να ’μαι ορίζοντας κι ανατολή, εγώ…
Εγώ στα ταξίδια σου να ‘μαι ακτή
και μια πόρτα καρδιάς ανοιχτή
όταν γέρνεις χωρίς αντοχή
Εγώ να ‘μαι πάντα για σένα τα πάντα
ό, τι κι αν γίνει αυτό δεν αλλάζει πια,
εγώ να ‘μαι πάντα για σένα τα πάντα,
να ‘μαι ανάσα, γέλιο, ζωή, καρδιά, εγώ…
Εγώ να ‘μαι τ’ όνειρο που διαρκεί
και στα δύσκολα αυτή που θα πει “εγώ”,
εγώ μ’ έναν έρωτα πάντα βαθύ
που για χρόνια κρυφά ανησυχεί
η ψυχούλα σου μην πληγωθεί
Εγώ να ‘μαι πάντα για σένα τα πάντα
ό, τι κι αν γίνει αυτό δεν αλλάζει πια,
εγώ να ‘μαι πάντα για σένα τα πάντα,
να ‘μαι ανάσα, γέλιο, ζωή, καρδιά
Εγώ μ’ έναν έρωτα πάντα βαθύ
να ’μαι τ’ όνειρο που διαρκεί, εγώ.
|
Egó mes sti níchta su na ‘me filí,
na ’me orízontas ki anatolí, egó…
Egó sta taksídia su na ‘me aktí
ke mia pórta kardiás anichtí
ótan gérnis chorís antochí
Egó na ‘me pánta gia séna ta pánta
ó, ti ki an gini aftó den allázi pia,
egó na ‘me pánta gia séna ta pánta,
na ‘me anása, gélio, zoí, kardiá, egó…
Egó na ‘me t’ óniro pu diarki
ke sta dískola aftí pu tha pi “egó”,
egó m’ énan érota pánta vathí
pu gia chrónia krifá anisichi
i psichula su min pligothi
Egó na ‘me pánta gia séna ta pánta
ó, ti ki an gini aftó den allázi pia,
egó na ‘me pánta gia séna ta pánta,
na ‘me anása, gélio, zoí, kardiá
Egó m’ énan érota pánta vathí
na ’me t’ óniro pu diarki, egó.
|