Τώρα που ήρθες είναι αργά
να ξανασμίξουμε ποτέ μην περιμένεις
της καρδιάς μου το σαλόνι
άλλος πια το καμαρώνει
και κρατάει τα κλειδιά
είναι αργά πολύ αργά
Ήρθε η ώρα για να πονάς
όπως κι εγώ για `σένα κάποτε πονούσα
στης αγάπης μου το τζάκι
ήρθε άλλος με μεράκι
κι έχει ανάψει τη φωτιά
είναι αργά πολύ αργά
Τώρα που ήρθες είναι αργά
λησμόνησε με ξέγραψε με πια για πάντα
στης καρδιάς μου το μπαλκόνι
ήρθε άλλο χελιδόνι
κι έχει χτίσει τη φωλιά
είναι αργά πολύ αργά
|
Tóra pu írthes ine argá
na ksanasmíksume poté min periménis
tis kardiás mu to salóni
állos pia to kamaróni
ke kratái ta klidiá
ine argá polí argá
Ήrthe i óra gia na ponás
ópos ki egó gia `séna kápote ponusa
stis agápis mu to tzáki
írthe állos me meráki
ki échi anápsi ti fotiá
ine argá polí argá
Tóra pu írthes ine argá
lismónise me kségrapse me pia gia pánta
stis kardiás mu to balkóni
írthe állo chelidóni
ki échi chtísi ti foliá
ine argá polí argá
|