Σταμάτα Παντελή το γλεντοκόπι
δεν είναι πια στο χέρι σου οι ανθρώποι.
Κατάπιε τη στερνή σου τη μπουκιά
σε λίγο θ’ ακουστεί κι η ντουφεκιά.
Αχ Παντελή! Πάει το πουλί.
Κλαίνε σε Δύση κι Ανατολή.
Ξανθός αντάρτης φέρνει το μαντάτο,
οι δυνατοί βουλιάξανε στον πάτο.
Θυμήσου το στερνό σου το πρωί,
παράθυρο στο φως είν’ η ζωή.
Αχ Παντελή! Πάει το πουλί.
Κλαίνε σε Δύση κι Ανατολή.
Καινούργιος μύθος σήμερα γεννιέται,
η μάνα το παιδί στον τάφο αρνιέται.
Το είπε κι ο προφήτης ο παλιός
πως έτσι πάει ο κόσμος κι όχι αλλιώς.
Αχ Παντελή! Πάει το πουλί.
Κλαίνε σε Δύση κι Ανατολή.
|
Stamáta Pantelí to glentokópi
den ine pia sto chéri su i anthrópi.
Katápie ti sterní su ti bukiá
se lígo th’ akusti ki i ntufekiá.
Ach Pantelí! Pái to pulí.
Klene se Dísi ki Anatolí.
Ksanthós antártis férni to mantáto,
i dinati vuliáksane ston páto.
Thimísu to sternó su to pri,
paráthiro sto fos in’ i zoí.
Ach Pantelí! Pái to pulí.
Klene se Dísi ki Anatolí.
Kenurgios míthos símera genniéte,
i mána to pedí ston táfo arniéte.
To ipe ki o profítis o paliós
pos étsi pái o kósmos ki óchi alliós.
Ach Pantelí! Pái to pulí.
Klene se Dísi ki Anatolí.
|