Δεν ακούμε τα ίδια τραγούδια
δεν πονάμε τις ίδιες στιγμές
δεν μιλάμε με λόγια καινούρια
μα μιλάνε οι δικές μας καρδιές
Όλο φεύγεις κι όλο επιστρέφεις
στον δικό μας τον ίδιο σταθμό
σ’αγκαλιάζω κι ας με καταστρέφεις
με μια αγάπη κομμένη στα δυο
Όλα μας χωρίζουν κι όλα μας ενώνουν
μα δεν μπορώ να σε ξεπεράσω
όλα σου τα λάθη όλα με θυμώνουν
κι όλα τα ξεχνάω μόλις σ’αγκαλιάσω
Δεν κοιτάμε το ίδιο αστέρι
δεν χωράμε στο ίδιο κενό
τι να φταίει κανένας δεν ξέρει
ξέρω μόνο για σένα πως ζω
Όλα μας χωρίζουν κι όλα μας ενώνουν
μα δεν μπορώ να σε ξεπεράσω
όλα σου τα λάθη όλα με θυμώνουν
κι όλα τα ξεχνάω μόλις σ’αγκαλιάσω
|
Den akume ta ídia tragudia
den ponáme tis ídies stigmés
den miláme me lógia kenuria
ma miláne i dikés mas kardiés
Όlo fevgis ki ólo epistréfis
ston dikó mas ton ídio stathmó
s’agkaliázo ki as me katastréfis
me mia agápi komméni sta dio
Όla mas chorízun ki óla mas enónun
ma den boró na se kseperáso
óla su ta láthi óla me thimónun
ki óla ta ksechnáo mólis s’agkaliáso
Den kitáme to ídio astéri
den choráme sto ídio kenó
ti na ftei kanénas den kséri
kséro móno gia séna pos zo
Όla mas chorízun ki óla mas enónun
ma den boró na se kseperáso
óla su ta láthi óla me thimónun
ki óla ta ksechnáo mólis s’agkaliáso
|