Πάει και λέει
πως την πρόδωσα και κλαίει
πάει και λέει
πως για όλα φταίω εγώ
Μα δεν λυπάται
δεν τη νοιάζει, δε θυμάται
ότι για `κείνη
κόντεψα να τρελαθώ
Αχαριστία βρήκα μίσος κι απιστία
αχαριστία, έρωτα μαρτυρικό
Ήτανε κρίμα
να πονάω να `μαι θύμα
ήτανε κρίμα
για μια ψεύτρα να χαθώ
Κι είπα να φύγω
μια για πάντα να ξεφύγω
είπα να φύγω
και να μην την ξαναδώ
Αχαριστία βρήκα μίσος κι απιστία
αχαριστία, έρωτα μαρτυρικό
Πάντα με ψέμα
μου μιλούσε και στο τέρμα
με είχε φτάσει
και ζητούσα να σωθώ
Και τώρα λέει
πως την πρόδωσα και κλαίει
και τώρα λέει
πως για όλα φταίω εγώ
|
Pái ke léi
pos tin pródosa ke klei
pái ke léi
pos gia óla fteo egó
Ma den lipáte
den ti niázi, de thimáte
óti gia `kini
kóntepsa na trelathó
Acharistía vríka mísos ki apistía
acharistía, érota martirikó
Ήtane kríma
na ponáo na `me thíma
ítane kríma
gia mia pseftra na chathó
Ki ipa na fígo
mia gia pánta na ksefígo
ipa na fígo
ke na min tin ksanadó
Acharistía vríka mísos ki apistía
acharistía, érota martirikó
Pánta me pséma
mu miluse ke sto térma
me iche ftási
ke zitusa na sothó
Ke tóra léi
pos tin pródosa ke klei
ke tóra léi
pos gia óla fteo egó
|