Γαλάζια καλέ γαλά
γαλάζια που `ναι η θάλασσα
ωχ γαλάζιο και το κύμα
σ’ αγαπώ δεν είναι κρίμα
Θυμάσαι καλέ θυμά
θυμάσαι που σε φίλησα
μες στη μέση μες στη σταφίδα
σ’ αγαπώ δεν είναι κρίμα
Κι εβάλα καλέ κι εβά
κι εβάλαμε για μάρτυρα
μια βεργούλα από το κλήμα
σ’ αγαπώ δεν είναι κρίμα
Τώρα καλέ τώρα
τώρα η βέργα μαράθηκε
ωχ και ποιος θα μαρτυρήσει
για να μας αρρεβωνίσει
Θα μα ωχ καλέ θα μα
θα μαρτυρήσει ο πλάτανος
αχ και η μαρμαρένια βρύση
για να μας αρρεβωνίσει
|
Galázia kalé galá
galázia pu `ne i thálassa
och galázio ke to kíma
s’ agapó den ine kríma
Thimáse kalé thimá
thimáse pu se fílisa
mes sti mési mes sti stafída
s’ agapó den ine kríma
Ki evála kalé ki evá
ki eválame gia mártira
mia vergula apó to klíma
s’ agapó den ine kríma
Tóra kalé tóra
tóra i vérga maráthike
och ke pios tha martirísi
gia na mas arrevonísi
Tha ma och kalé tha ma
tha martirísi o plátanos
ach ke i marmarénia vrísi
gia na mas arrevonísi
|