Μη μου τάζεις πολλά
δε με ξέρεις καλά, δεν ανοίγομαι,
έχω πάθει πολλά
μη μου δίνεις φιλιά γιατί πνίγομαι.
Μη σε νοιάζει είχες πει
θα ‘μαι πάντα μαζί σου, μη νοιάζεσαι
μη σε νοιάζει είχες πει
θα ‘μαι πάντα εδώ όταν με χρειάζεσαι.
Μα πόσο βιάστηκες,
μα πόσο βιάστηκες να φύγεις
πόσο βιάστηκες
ούτε που νοιάστηκες
εσύ με κράτησες μονάχα
όσο χρειάστηκες.
Μα πόσο βιάστηκες,
μα πόσο βιάστηκες να φύγεις
πόσο βιάστηκες.
Μια φορά στο ‘χα πει
πως κοντά αυτή η αγάπη όταν βιαστεί
δε με ξέρεις καλά
έχω πάθει πολλά, έχω κουραστεί.
Μη σε νοιάζει είχες πει
θα ‘μαι πάντα μαζί να σε νοιάζομαι
μη σε νοιάζει είχες πει
θα ‘μαι πάντα εδώ, σε χρειάζομαι.
|
Mi mu tázis pollá
de me kséris kalá, den anigome,
écho páthi pollá
mi mu dínis filiá giatí pnígome.
Mi se niázi iches pi
tha ‘me pánta mazí su, mi niázese
mi se niázi iches pi
tha ‘me pánta edó ótan me chriázese.
Ma póso viástikes,
ma póso viástikes na fígis
póso viástikes
ute pu niástikes
esí me krátises monácha
óso chriástikes.
Ma póso viástikes,
ma póso viástikes na fígis
póso viástikes.
Mia forá sto ‘cha pi
pos kontá aftí i agápi ótan viasti
de me kséris kalá
écho páthi pollá, écho kurasti.
Mi se niázi iches pi
tha ‘me pánta mazí na se niázome
mi se niázi iches pi
tha ‘me pánta edó, se chriázome.
|