Έδωσα, πόνεσα, αγάπησα,
μα πού να φανταστώ
ότι ποτέ μου δε θ’ άκουγα
ούτε ένα “ευχαριστώ”.
Και γι’ αυτό
Πρώτα απ’ όλα εγώ, πρώτα απ’ όλα εγώ,
καλοσύνες κι αγάπες κομμένα.
Πρώτα απ’ όλα εγώ, πρώτα απ’ όλα εγώ
και δεν καταλαβαίνω και κανένα.
Έδωσα, πόνεσα, πίστεψα,
έπεσα στη φωτιά,
όμως εγώ όπου έφτανα
έβρισκα τοίχο μπροστά.
Και γι’ αυτό
Πρώτα απ’ όλα εγώ, πρώτα απ’ όλα εγώ,
καλοσύνες κι αγάπες κομμένα.
Πρώτα απ’ όλα εγώ, πρώτα απ’ όλα εγώ
και δεν καταλαβαίνω και κανένα.
|
Έdosa, pónesa, agápisa,
ma pu na fantastó
óti poté mu de th’ ákuga
ute éna “efcharistó”.
Ke gi’ aftó
Próta ap’ óla egó, próta ap’ óla egó,
kalosínes ki agápes komména.
Próta ap’ óla egó, próta ap’ óla egó
ke den katalaveno ke kanéna.
Έdosa, pónesa, pístepsa,
épesa sti fotiá,
ómos egó ópu éftana
évriska ticho brostá.
Ke gi’ aftó
Próta ap’ óla egó, próta ap’ óla egó,
kalosínes ki agápes komména.
Próta ap’ óla egó, próta ap’ óla egó
ke den katalaveno ke kanéna.
|