Η δική μου σελήνη στου κορμιού σου τα στέκια γυρίζει
Και μάτια υγρά ψιθυρίζει να γυρίσεις ξανά
Η δική μου σελήνη των χειλιών σου το χρώμα φοράει
Αν σε είδαν τ’ αστέρια ρωτάει μα εσύ πουθενά
Όσα χρόνια κι αν περάσουνε θα ‘σαι πάντα εδώ
Δεν ξεχνιούνται όσα ζήσαμε μ’ έναν χωρισμό
Όσα χρόνια κι αν περάσουνε θα ‘σαι πάντα εδώ
Πόσο φταίω που δεν έμαθες πόσο σ’ αγαπώ
Η δική μου σελήνη κάθε βράδυ για σένα μου λέει
Στ’ όνομά σου ραγίζει και κλαίει που ‘χεις φύγει μακριά
Η δική μου σελήνη των χειλιών σου το χρώμα φοράει
Αν σε είδαν τ’ αστέρια ρωτάει μα εσύ πουθενά
|
I dikí mu selíni stu kormiu su ta stékia girízi
Ke mátia igrá psithirízi na girísis ksaná
I dikí mu selíni ton chilión su to chróma forái
An se idan t’ astéria rotái ma esí puthená
Όsa chrónia ki an perásune tha ‘se pánta edó
Den ksechniunte ósa zísame m’ énan chorismó
Όsa chrónia ki an perásune tha ‘se pánta edó
Póso fteo pu den émathes póso s’ agapó
I dikí mu selíni káthe vrádi gia séna mu léi
St’ ónomá su ragizi ke klei pu ‘chis fígi makriá
I dikí mu selíni ton chilión su to chróma forái
An se idan t’ astéria rotái ma esí puthená
|