Θύμα σου εγώ μα σ’ αγαπώ
ήλιος και βροχή είσαι εσύ
Ότι θες με κάνεις με ξεχνάς
με πονάς
Με τελειώνεις με δυο λέξεις, τι ζητάς;
Θα βγω πάλι θα πιω
είσαι αναγκαίο κακό.
Στο αίμα μέσα κυλάς
δηλητήριο πουλάς
Πεθαίνω το ξέρω
μα ήτανε γραφτό
απ’ τα δικά σου χέρια εγώ
να βρω το τέλος
Έχω μια καρδιά
δυο χαρτιά γράφουν σ’ αγαπώ
Όσο ζω ότι θες με κάνεις με ξεχνάς
Με πονάς,
με σκοτώνεις με δυο λέξεις, τι ζητάς;
Θα βγω πάλι θα πιω
είσαι αναγκαίο κακό.
Στο αίμα μέσα κυλάς
δηλητήριο πουλάς
Πεθαίνω το ξέρω
μα ήτανε γραφτό
απ’ τα δικά σου χέρια εγώ
να βρω το τέλος
|
Thíma su egó ma s’ agapó
ílios ke vrochí ise esí
Όti thes me kánis me ksechnás
me ponás
Me teliónis me dio léksis, ti zitás;
Tha vgo páli tha pio
ise anagkeo kakó.
Sto ema mésa kilás
dilitírio pulás
Petheno to kséro
ma ítane graftó
ap’ ta diká su chéria egó
na vro to télos
Έcho mia kardiá
dio chartiá gráfun s’ agapó
Όso zo óti thes me kánis me ksechnás
Me ponás,
me skotónis me dio léksis, ti zitás;
Tha vgo páli tha pio
ise anagkeo kakó.
Sto ema mésa kilás
dilitírio pulás
Petheno to kséro
ma ítane graftó
ap’ ta diká su chéria egó
na vro to télos
|