Τι δεν καταλαβαίνεις;
Και μου κλαίγεσαι;
Την αγάπη μας στα δυο την σπάσαμε
Τα όνειρα μας στη φωτιά τα πετάξαμε
Πήρα απόφαση πως πιά δεν ταιριάζουμε
Κι απ” τη κόλαση στο παράδεισο να περάσουμε
Τι δεν καταλαβαίνεις;
Και μου κλαίγεσαι;
Εμείς οι δυο χωρίσαμε
Πάει, τέλειωσε
Τι δεν καταλαβαίνεις;
Και δεν ντρέπεσαι,
Μια ζωή τα λάθη σου να μη παραδέχεσαι
Μια κόλαση μαζί σου με τόσα ψέματα
Τα μάτια μου άντεξαν μα όχι και η καρδιά
Μια δεύτερη ευκαιρία ζητάς κι πως όλα σβήνονται
Μα ο άνθρωπος δεν αλλάζει, αυτό δεν γίνεται
Τι δεν καταλαβαίνεις;
Και μου κλαίγεσαι;
Εμείς οι δυο χωρίσαμε
Πάει, τέλειωσε
Τι δεν καταλαβαίνεις;
Και δεν ντρέπεσαι,
Μια ζωή τα λάθη σου να μη παραδέχεσαι
|
Ti den katalavenis;
Ke mu klegese;
Tin agápi mas sta dio tin spásame
Ta ónira mas sti fotiá ta petáksame
Píra apófasi pos piá den teriázume
Ki ap” ti kólasi sto parádiso na perásume
Ti den katalavenis;
Ke mu klegese;
Emis i dio chorísame
Pái, téliose
Ti den katalavenis;
Ke den ntrépese,
Mia zoí ta láthi su na mi paradéchese
Mia kólasi mazí su me tósa psémata
Ta mátia mu ánteksan ma óchi ke i kardiá
Mia defteri efkería zitás ki pos óla svínonte
Ma o ánthropos den allázi, aftó den ginete
Ti den katalavenis;
Ke mu klegese;
Emis i dio chorísame
Pái, téliose
Ti den katalavenis;
Ke den ntrépese,
Mia zoí ta láthi su na mi paradéchese
|