Μέσα στις θάλασσες γυρνώ
γι’ αυτά τα δυο σου μάτια
που και καράβια χάλασαν
και τα ‘καναν κομμάτια.
Μέσα στις θάλασσες γυρνώ
γι’ αυτά τα δυο σου μάτια.
Αχ τα δυο σου μάτια
μαυραθαλασσίτισσα
κι αν με κάνανε κομμάτια
πάλι τ’ αναζήτησα.
Με γέλασαν τα μάτια σου
μ’ όλη την πονηριά μου
και έχασα τη βάρκα μου
μαζί και την καρδιά μου
Με γέλασαν τα μάτια σου
μ’ όλη την πονηριά μου.
Αχ τα δυο σου μάτια
μαυραθαλασσίτισσα
κι αν με κάνανε κομμάτια
πάλι τ’ αναζήτησα.
Κι αν άδικα, κι αν άδικα την έχασα
κανείς δεν θα, κανείς δεν θα το μάθει
με τ’ άλλα τα ψαράδικα
και μια βαρκούλα ‘χάθη.
Κι αν άδικα την έχασα
κανείς δεν θα το μάθει.
Αχ τα δυο σου μάτια
μαυραθαλασσίτισσα
κι αν με κάνανε κομμάτια
πάλι τ’ αναζήτησα.
|
Mésa stis thálasses girnó
gi’ aftá ta dio su mátia
pu ke karávia chálasan
ke ta ‘kanan kommátia.
Mésa stis thálasses girnó
gi’ aftá ta dio su mátia.
Ach ta dio su mátia
mavrathalassítissa
ki an me kánane kommátia
páli t’ anazítisa.
Me gélasan ta mátia su
m’ óli tin poniriá mu
ke échasa ti várka mu
mazí ke tin kardiá mu
Me gélasan ta mátia su
m’ óli tin poniriá mu.
Ach ta dio su mátia
mavrathalassítissa
ki an me kánane kommátia
páli t’ anazítisa.
Ki an ádika, ki an ádika tin échasa
kanis den tha, kanis den tha to máthi
me t’ álla ta psarádika
ke mia varkula ‘cháthi.
Ki an ádika tin échasa
kanis den tha to máthi.
Ach ta dio su mátia
mavrathalassítissa
ki an me kánane kommátia
páli t’ anazítisa.
|