Κρύσταλλα λεπτά,
ρέουν σιωπηλά απ’ τα μάτια μου,
να μην φοβηθείς… την άβυσσο.
Απ’ τον ουρανό, στάζουμε ζωή,
είμαστε βροχή, δάκρυα στη γη,
σταλες που χανόμαστε.
Ανάμεσα στο φως και στη βροχή
θα είσαι εσύ.
Ανάμεσα στον ήλιο και στη γη
θα είσαι εσύ!
Είμαστε πανιά,
πλοία στα ανοιχτά,
Περσικά χαλιά οι ψυχές μας
πέταξαν ψηλά…
Άγγελοι πετούν,
να μην ξεχαστείς,
στ’ άστρα σε καλούν,
ώρα να χαθείς… στα σύννεφα.
Κήπους μυστικούς
τώρα προσπερνάς,
σαν τους πελαργούς
όμορφα πετάς,
τους κομήτες κυνηγάς…
Ανάμεσα στο φως και στη βροχή
θα είσαι εσύ,
ανάμεσα στον ήλιο και στη γη
θα είσαι εσύ!
Είμαστε πανιά,
πλοία στ’ ανοιχτά,
Περσικά χαλιά οι ψυχές μας
πέταξαν ψηλά…
Εκεί που πας μη σταματάς
να προχωράς, να μ’ αγαπάς.
Στα σύννεφα που περπατάς
να μ’ αγαπάς, μη σταματάς.
Ένα μαντήλι σου κουνώ,
καλό ταξίδι,
σ’ αγαπώ!!!
|
Krístalla leptá,
réun siopilá ap’ ta mátia mu,
na min fovithis… tin ávisso.
Ap’ ton uranó, stázume zoí,
imaste vrochí, dákria sti gi,
stales pu chanómaste.
Anámesa sto fos ke sti vrochí
tha ise esí.
Anámesa ston ílio ke sti gi
tha ise esí!
Imaste paniá,
plia sta anichtá,
Persiká chaliá i psichés mas
pétaksan psilá…
Άngeli petun,
na min ksechastis,
st’ ástra se kalun,
óra na chathis… sta sínnefa.
Kípus mistikus
tóra prospernás,
san tus pelargus
ómorfa petás,
tus komítes kinigás…
Anámesa sto fos ke sti vrochí
tha ise esí,
anámesa ston ílio ke sti gi
tha ise esí!
Imaste paniá,
plia st’ anichtá,
Persiká chaliá i psichés mas
pétaksan psilá…
Eki pu pas mi stamatás
na prochorás, na m’ agapás.
Sta sínnefa pu perpatás
na m’ agapás, mi stamatás.
Έna mantíli su kunó,
kaló taksídi,
s’ agapó!!!
|