Είσαι τρελή κι απρόβλεπτη
και κακομαθημένη
ο έρωτάς σου ασανσέρ
που ανεβοκατεβαίνει.
Τη μια είσαι Παράδεισος
την άλλη είσαι Άδης
κι εκεί που σβήνω μια φωτιά
άλλη φωτιά μ’ ανάβεις,
κι εκεί που σβήνω μια φωτιά
άλλη φωτιά μ’ ανάβεις.
Τη μια γελάς την άλλη κλαις
σαν τον καιρό αλλάζεις,
εγώ μιλάω σιγανά
κι εσύ φωνές μου βάζεις.
Τη μια είσαι Παράδεισος
την άλλη είσαι Άδης
κι εκεί που σβήνω μια φωτιά
άλλη φωτιά μ’ ανάβεις,
κι εκεί που σβήνω μια φωτιά
άλλη φωτιά μ’ ανάβεις.
|
Ise trelí ki apróvlepti
ke kakomathiméni
o érotás su asansér
pu anevokateveni.
Ti mia ise Parádisos
tin álli ise Άdis
ki eki pu svíno mia fotiá
álli fotiá m’ anávis,
ki eki pu svíno mia fotiá
álli fotiá m’ anávis.
Ti mia gelás tin álli kles
san ton keró allázis,
egó miláo siganá
ki esí fonés mu vázis.
Ti mia ise Parádisos
tin álli ise Άdis
ki eki pu svíno mia fotiá
álli fotiá m’ anávis,
ki eki pu svíno mia fotiá
álli fotiá m’ anávis.
|