Με γραμματόσημο από μια χώρα ξένη
Ήρθε το γράμμα σου προχτές το θλιβερό
Έφυγες μορφή μου αγαπημένη
Και που να ψάξω που να τρέξω να σε βρω
Ούτε διεύθυνση ούτε σημάδι
Όλα τα ρήμαξες κι ήρθε σκοτάδι
Η αγάπη μου για σένα ήταν σφάλμα
Και το ένοιωσα με το στερνό σου γράμμα
Μέσα στα έρημα τα ξένα να’μουν μόνος
Δε θα πονούσα όπως σήμερα πονώ
Δίχως εσένα όλα γύρω είναι πόνος
Βρέχει φωτιές και με γαλάζιο ουρανό
|
Me grammatósimo apó mia chóra kséni
Ήrthe to grámma su prochtés to thliveró
Έfiges morfí mu agapiméni
Ke pu na psákso pu na trékso na se vro
Oíte diefthinsi ute simádi
Όla ta rímakses ki írthe skotádi
I agápi mu gia séna ítan sfálma
Ke to éniosa me to sternó su grámma
Mésa sta érima ta kséna na’mun mónos
De tha ponusa ópos símera ponó
Díchos eséna óla giro ine pónos
Oréchi fotiés ke me galázio uranó
|