Είσαι πάλι αλλού, το νιώθω
τι κι αν με κοιτάς με πόθο
μην αλλάζεις πάλι θέμα
ξέρεις πως το ψέμα με πονά
πιο πολύ
Δεν το βλέπεις
πως με χάνεις;
Δεν το βλέπεις
τι μου κάνεις;
Δεν το βλέπεις
πως με χάνεις;
Δεν το βλέπεις
πως με φτάνεις
στα όρια της υπομονής
στα όρια της υπομονής
Σε μοιράζομαι το ξέρω
δε σε νοιάζει που υποφέρω
Θα λυγίσω κι είναι κρίμα
δεν αντέχω να ‘μαι θύμα πια
Ως εδώ
Δεν το βλέπεις
πως με χάνεις;
Δεν το βλέπεις
τι μου κάνεις;
Δεν το βλέπεις
πως με χάνεις;
Δεν το βλέπεις
πως με φτάνεις
στα όρια της υπομονής
στα όρια της υπομονής
|
Ise páli allu, to niótho
ti ki an me kitás me pótho
min allázis páli théma
kséris pos to pséma me poná
pio polí
Den to vlépis
pos me chánis;
Den to vlépis
ti mu kánis;
Den to vlépis
pos me chánis;
Den to vlépis
pos me ftánis
sta ória tis ipomonís
sta ória tis ipomonís
Se mirázome to kséro
de se niázi pu ipoféro
Tha ligiso ki ine kríma
den antécho na ‘me thíma pia
Os edó
Den to vlépis
pos me chánis;
Den to vlépis
ti mu kánis;
Den to vlépis
pos me chánis;
Den to vlépis
pos me ftánis
sta ória tis ipomonís
sta ória tis ipomonís
|