Κάποτε θα φύγουμε από δω
Όταν θα ‘μαστε όλοι κουρασμένοι
Θα γυρίσω λίγο να σε δω
Και θα με κοιτάς ευτυχισμένη.
Κάποτε θα φύγουμε από δω
Κι όλα σου τα “θέλω’’ θα φωνάξεις
Δεν θα ‘ναι το κλάμα σου βουβό
Θα μπορείς ελεύθερη να κλάψεις.
Κάποτε, μα τώρα είμαστε εδώ
Ξένοι σ’ έναν τόπο που αλλάζει
Ξέρω χίλιους τρόπου να σωθώ
Μα κανένας τους δε μου ταιριάζει.
Κάποτε θα φύγουμε από δω
Και θα είσαι όμορφη στο δρόμο
Θα γελάς με ό,τι κι αν σου πω
Σύννεφα θα βγάλουμε στον ώμο.
|
Kápote tha fígume apó do
Όtan tha ‘maste óli kurasméni
Tha giríso lígo na se do
Ke tha me kitás eftichisméni.
Kápote tha fígume apó do
Ki óla su ta “thélo’’ tha fonáksis
Den tha ‘ne to kláma su vuvó
Tha boris eleftheri na klápsis.
Kápote, ma tóra imaste edó
Kséni s’ énan tópo pu allázi
Kséro chílius trópu na sothó
Ma kanénas tus de mu teriázi.
Kápote tha fígume apó do
Ke tha ise ómorfi sto drómo
Tha gelás me ó,ti ki an su po
Sínnefa tha vgálume ston ómo.
|