Τόσο καιρό μένω εδώ
δίχως ανάσα, δίχως σκοπό
ξέρω καλά πια δεν πιστεύεις
πρώτη φορά άλλα γυρεύεις.
Πρώτη φορά που σε κοιτώ
όπως ποτέ δε σ’ είχα αντικρίσει
κι είναι αυτό μια ανηφόρα
που θ’ ανεβώ μια φορά ακόμα.
Δε σου ζητώ να μ’ αγαπάς
γιατί δεν μπορείς να σπάσεις μέσα σου σύνορα
εσύ μείνε εδώ σ’ αυτά που ζητάς
κι εγώ θ’ ανεβώ να φτάσω στα σύννεφα.
Τόσο καιρό έρχομαι εκεί
κι είσαι εσύ πάντα πιο πέρα
κι έχει ο ρυθμός κόκκινο χρώμα
τριγύρω φωτιά, αντέχω ακόμα.
Πρώτη φορά που σου μιλώ
όπως ποτέ δε σου είχα εξηγήσει
κι είναι αυτό μια καταιγίδα
είναι ταξίδι δίχως πυξίδα.
Δε σου ζητώ να μ’ αγαπάς
γιατί δεν μπορείς να σπάσεις μέσα σου σύνορα
εσύ μείνε εδώ σ’ αυτά που ζητάς
κι εγώ θ’ ανεβώ να φτάσω στα σύννεφα
Δε σου ζητώ να μ’ αγαπάς
γιατί δεν μπορείς να σπάσεις μέσα σου σύνορα
εσύ μείνε εδώ σ’ αυτά που ζητάς
κι εγώ θ’ ανεβώ να φτάσω ψηλά.
Εκεί που φοβάσαι το φως
της καρδιάς σου το φως
με τα μάτια κλειστά πώς θα δεις
πως η αγάπη ζητά μόνο αγάπη.
|
Tóso keró méno edó
díchos anása, díchos skopó
kséro kalá pia den pistevis
próti forá álla girevis.
Próti forá pu se kitó
ópos poté de s’ icha antikrísi
ki ine aftó mia anifóra
pu th’ anevó mia forá akóma.
De su zitó na m’ agapás
giatí den boris na spásis mésa su sínora
esí mine edó s’ aftá pu zitás
ki egó th’ anevó na ftáso sta sínnefa.
Tóso keró érchome eki
ki ise esí pánta pio péra
ki échi o rithmós kókkino chróma
trigiro fotiá, antécho akóma.
Próti forá pu su miló
ópos poté de su icha eksigísi
ki ine aftó mia kategida
ine taksídi díchos piksída.
De su zitó na m’ agapás
giatí den boris na spásis mésa su sínora
esí mine edó s’ aftá pu zitás
ki egó th’ anevó na ftáso sta sínnefa
De su zitó na m’ agapás
giatí den boris na spásis mésa su sínora
esí mine edó s’ aftá pu zitás
ki egó th’ anevó na ftáso psilá.
Eki pu fováse to fos
tis kardiás su to fos
me ta mátia klistá pós tha dis
pos i agápi zitá móno agápi.
|