Μέρες βροχής κι ένας αέρας δυνατός
σε παρασέρνει σε αδέσποτο σεργιάνι.
Σκηνές φιλμάρεις με μια κάμερα νυχτός
ξέμπαρκα μάτια και φευγάτα στο λιμάνι.
Στην πολιτεία οι τοίχοι μάρτυρες βουβοί
φορούν συνθήματα παλιά ξεθωριασμένα.
Ξέρω θα φύγεις πριν χαράξει η αυγή
κι εγώ θα μείνω δίχως άλλοθι κανένα.
Μην πεις ποτέ ποτέ πως όλα ήτανε μια πλάνη
περιπλανήθηκα μαζί σου και μου φτάνει.
Βάλε σημάδια μες στη νύχτα μη χαθείς
είναι πιο εύκολο να κλαις παρά να ζεις.
Έλεγες αύριο θα ‘ναι ο κόσμος φωτεινός,
έλεγα είναι με το μέρος μας ο χρόνος.
Δεν ειν’ ο χρόνος με το μέρος κανενός,
τις συμπληγάδες του περνά καθένας μόνος.
|
Méres vrochís ki énas aéras dinatós
se parasérni se adéspoto sergiáni.
Skinés filmáris me mia kámera nichtós
ksébarka mátia ke fevgáta sto limáni.
Stin politia i tichi mártires vuvi
forun sinthímata paliá ksethoriasména.
Kséro tha fígis prin charáksi i avgí
ki egó tha mino díchos állothi kanéna.
Min pis poté poté pos óla ítane mia pláni
periplaníthika mazí su ke mu ftáni.
Oále simádia mes sti níchta mi chathis
ine pio efkolo na kles pará na zis.
Έleges avrio tha ‘ne o kósmos fotinós,
élega ine me to méros mas o chrónos.
Den in’ o chrónos me to méros kanenós,
tis sibligádes tu perná kathénas mónos.
|