Ρωτάς τους άλλους να σου πουν
αν σ’ αγαπώ ακόμα,
και δεν ρωτάς το σώμα σου
αν θέλει άλλο σώμα.
Ρωτάς, ακόμα, να σου πουν
για σένα αν πονάω,
και τις στιγμές της μοναξιάς,
τις νύχτες, πως περνάω.
Να ρωτάς εμένα, να ρωτάς εμένα,
εγώ ξέρω πιο πολλά από τον καθένα,
να ρωτάς εμένα, να ρωτάς εμένα,
να θυμάσαι πως εγώ νοιάζομαι για σένα.
Ρωτάς τους άλλους να σου πουν
αν θέλω να γυρίσεις,
κι αν είν’ αλήθεια ότι ζω
ακόμα με αναμνήσεις.
Ρωτάς, ακόμα, να σου πουν
αν άλλη αγάπη έχω,
μα δε ρωτάς, αγάπη μου,
μονάχος πως αντέχω.
Να ρωτάς εμένα, να ρωτάς εμένα,
εγώ ξέρω πιο πολλά από τον καθένα,
να ρωτάς εμένα, να ρωτάς εμένα,
να θυμάσαι πως εγώ νοιάζομαι για σένα.
|
Rotás tus állus na su pun
an s’ agapó akóma,
ke den rotás to sóma su
an théli állo sóma.
Rotás, akóma, na su pun
gia séna an ponáo,
ke tis stigmés tis monaksiás,
tis níchtes, pos pernáo.
Na rotás eména, na rotás eména,
egó kséro pio pollá apó ton kathéna,
na rotás eména, na rotás eména,
na thimáse pos egó niázome gia séna.
Rotás tus állus na su pun
an thélo na girísis,
ki an in’ alíthia óti zo
akóma me anamnísis.
Rotás, akóma, na su pun
an álli agápi écho,
ma de rotás, agápi mu,
monáchos pos antécho.
Na rotás eména, na rotás eména,
egó kséro pio pollá apó ton kathéna,
na rotás eména, na rotás eména,
na thimáse pos egó niázome gia séna.
|